Történt ma délután, hogy hazafelé utazva a járatos buszon, ellenőrök szálltak fel. Nem is volt problémám, ugyebár a közelmúltban sűrűsödő ellenőrzések miatt szinte márrutin szerűen vettem elő a bérletet, az igazoló lapot és a diákigazolványt de... :

"...már felettem is áll, tartva a tintafoltos kezét és fülembe cseng a dallam: "Jegyeket, bérleteket!".
Folytatom a beszélgetésem az útitársammal majd pár mondat után feltűnik, hogy az "ellenőrzésem" még mindig folyik. Rápillantok a vörös szalagosra és mit látok???... a diákigazolványomat forgatva erősen szemléli azt. Ekkor kérdő arccal rám néz és a fejem mellé emeli a fényképes diákigazolványt majd cikázni kezd a szeme a két kép közt...
...ezután elégedetten, helyeslő fejjel kezembe nyomta az okiratokat és folytatta a munkáját, ilyen jellegű fennakadások nélkül."

Hozzáteszem semmilyen bajom sincs az ellenőri munkát végzőkkel, csupán a szituáció volt kicsit vicces. Ennyit azért nem öregedhettem 5 év alatt (2004-es a diákigazolvány képe) de úgy tűnik mégis ... öregszik az ember!?
 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.